A pozsonyi csata. Az elso honvedo haboru

A pozsonyi csata. Az elso honvedo haboru (Batalia de la Bratislava) Ahogy az Arpad nagyfejedelem vezette torzsi szovetseg a Karpat-medencet birtokba vette, rogton gondoskodni kellett annak vedelmerol, elsosorban a veluk nyugati iranybol hataros kereszteny frankok ellenseges magatartasa miatt...   A nyugati keresztenyseg kezdettol kartekony, pogany nemzetet latott a magyarsagban, kisebb hanyada dicso hostettnek velte volna, ha a magyarokat keresztennye tehetik, masok azonban a maradektalan kiirtasukban lattak az egyeduli megoldast...   A frank gyermek kiraly, Lajos, aki hallgatva a fopapsagra, beleegyezett abba, hogy Kr. u. 907 nyaran, harom oszlopban oriasi hadsereg induljon a magyarok foldjere, hogy egyszer s mindenkorra letoroljek oket a fold szinerol... A gyermek kiraly dekretumot adott ki, amelynek legfontosabb kitetele egyben a hadjarat legfobb celja: "Ugros eliminandos esse!" -, azaz: "A magyarok megsemmisitendok!"  Arpad nagyfejedelemnek egyetlen valasztasa maradt: ha felveszi a kesztyut... Ismerje meg On is, mikent keszult mar fel evekkel a tamadas elott, az elso nyugtalanito hirektol kezdve a torzsszovetseg a nagy haborura! Hogyan allitotta maga melle Arpad nagyfejedelem az itt lako rokon avarokat, a szlavokat es mas toredekeket, mikent kepezte es szervezte oket utokepes hadakba, es hogyan teremtettek meg ennek anyagi hatteret?   A pozsonyi csata izig-verig olyan fordulatos, monumentalis tortenelmi kalandregeny, amely plasztikusan tarja az Olvaso ele a korabeli torteneseket, bemutatja a magyar pusztai harcmodort, a fegyverzetet es megmutatja azt a maga nemeben vilagviszonylatban is kulonleges taktikai erzekkel megvivott, hosies csatat, amelynek kovetkezteben a XI. szazad elso harmadaig nem mert nyugati sereg a magyarok foldjere tamadni...  A 907-es pozsonyi csata hiteles informaciok szerint az USA katonai tanintezeteiben - a tortenelem mas nagy csataihoz hasonloan - hadtorteneti temakorben konzultacios anyagkent szerepel.