A legnagyobb szabadsag-ban is eluralkodhat az embe-ren a bezartsagerzet. Talan amiatt, mert ha nincsenek korlatok, keretek..., nem tud-ja behatarolni magat, nem tudja mettol meddig terjed a biztonsaga. Ami mogottunk van, az mar megvaltoztathatatlan. Maskent elni csak a jovoben lehet. A kerdes csak az, hogy mennyi a jovo. Az eletunknek melyik szakaszaban kezdjuk el a valtozast? Mert vannak bizonyos hatarok, amiket nem lehet tullepni. Van, ami-kor mar keso a valtozas. • A valtozasokhoz leleme-nyessegre, ugyessegre, mino-segi, tiszta latasmodra van szukseg. Talan azt is kimond-hatjuk, hogy szerepvaltasra. Ez esetben nagyon oda kell figyelni, hogy ne az tortenjen, hogy a szerep megmarad, de azt a szereplo mas stilusban jatssza el. Ugyanugy oda kell figyelni arra is, hogy a sze-rep ne hagyja el a szereplot, mert sokkal konnyebb mas szereplot talalni, mint mas szerepet. Mivel nem ismerjuk a valtozasok utani idoszak szabalyait, kenytelenek va-gyunk az elobbi darabjaiba kapaszkodni, es amikor el-bizonytalanodunk, konnyen megtortenhet, hogy visz-szaesunk abba a kozelmult-ba, amikor mar kezdett oda jutni a vilag, hogy nem volt hatalom a tudas, nem volt ereny a joerzes, az erkolcs, a lelkieket eltiportak az anya-giak...
Most egy olyan allapot ala-kult ki, amikor kis tulzassal elmondhatjuk, hogy opcio-nalissa valt az oktatas, nem kotelezo a munka, minden-ki szamara biztositani kell a megelheteshez szukseges fel-teteleket. Milyen iranyba tart a valtozas? Milyen modon val-toznak a szereplok es a szere. pek? Csak talalgatni lehet. Ta-lalgatni kell azt is, hogy lesz-e valtozas.
Nagyon sok esetben torten-nek olyan tudomanyos lepe-sek, melyek az emberek ke-nyelmet novelik, viszont arra is gondolni kell, hogy amit az egyik oldalon nyerunk, azt a masik oldalon elveszitjuk. Vannak emberek, akik mindig elegedetlenek, de keptelenek lennenek megmondani, mi a jo megoldas, viszont az sem lenne megoldas, ha az o el-kepzeleseik szerint alakulna a termeszet, ha annak megbom-lana a rendje. Tevednek azok, akik azt hi-szik, hogy mindenre kepesek egyedul. A bolcs ember tudja, hogy milyen celok elereseben kinek kik lehetnek a segitse-gere. Az, aki csak magara sza-mit, folytonos kuzdelemben el, de lehet, hogy sohasem eri el celjait. Az anyagiassag es a versenges ma a legtobb ember osztonzo ereje. Az anyagiakert le lehet mondani az igazsagrol, a tudasrol, a szepsegrol es az erkolcsrol, de ennek az a koveE kezmenye, hogy az ilyen ember robotta valik, akit kivulrol er-kezo impulzusok iranyitanak, teljesen lelektelenul.
