A Karpatok legfiatalabb tuzhanyoja, a Csomad

A paratlan szepsegu Szent Anna-kraterto ismertsege messze tulnyulik a Szekelyfoldon. Az internet koraban mar szinte mindenki hallott rola, hogy az egesz Karpat-medence legfiatalabb vulkankitoreseinek helyszine volt. De a kraterto es az azt korulolelo Csomad-Budos hegycsoport nepszeruseget - evszazadok ota - az is megalapozza, hogy valtozatos utovulkani jelensegek szintere: mofettak, iszapfortyogok, kulonbozo osszetetelu asvanyvizek (helyi nevvel borvizek) orvendeztetik meg az oda latogatokat. Konyvunk errol a videkrol, a Csomad vulkanrol ad nepszeru-tudomanyos keresztmetszetet. A videk kutatasa mostanaban uj lenduletet kapott: erdelyi, magyarorszagi es kulhoni tudosok tanulmanyozzak a tuzhanyotevekenyseg jellemzoit es a kornyezeti valtozasokat. Megtudtuk, hogy a Csomad - egy utolso, robbanasos mukodessorozat utan - mintegy 28 ezer evvel ezelott csitult el. A Szent Anna-to es valamivel idosebb ikerkratere, a Mohos-tozeglap feneket kibelelo uledekek tanulmanyozasa hozzasegitett az utolso kitoresek ota folyvast valtozo oskornyezet megismeresehez. A regeszet, a tortenelem pedig feltarta a taj es ember valtozo kapcsolatat a regmulttol napjainkig, a Csomad-Balvanyos Regio megvalositasaig. A Csomad-konyv alapgondolata 2015-ben szuletett meg, amikor az uj kutatasok nyoman vilagossa valt, hogy az eredmenyek a nagykozonseg erdeklodesere is szamot tartanak. Az eloszor angolul, most magyarul megjeleno kotet a vulkant a leheto legtobb szemszogbol igyekszik bemutatni. A ket reszre, ezen belul 17 fejezetre tagolodo, 50 szerzo tollabol szuletett muvet kihajthato terkepmelleklet egesziti ki. Gazdagon illusztralt kotetunket orommel adjuk minden erdeklodo kezebe!pologus nyoman - Eszak-Kazakisztanban, az ott elo argun-magyar torzs szallasteruleten tovabba Nyugat-Sziberiaban, az Omszki Terulet Kazakisztannal hataros Russzkaja Poljana korzeteben, a kipcsak-magyar torzs szallasteruleten vegzett terepkutatast. Kutatasainak celja kezdetben az osmagyar temetkezesi szokasok keleti parhuzamainak feltarasa, majd - amikor tudomasara jutott, hogy a keleten maradt magyarok reliktuma a hajdani Mongol Birodalom roppant kiterjedesu teruleten szetszorodva ma is megtalalhato - figyelme a magukat magyarnak nevezo keleti neptoredekek fele fordult. Kutatasairol tobb, szines fotokkal illusztralt konyvet adott ki. Uj konyve, az Oseink nyomaban Azsiaban a 18 evig tarto terepkutatas eredmenyeinek osszegzese. A keleti es nyugati magyarok kozos eredetet torteneti, regeszeti, neprajzi es antropologiai adatok ismertetesevel igazolja. - Dr. Karatson David (szerk.)